Sokakat visszatartanak egy per megindításától azok a megkerülhetetlen tények, amelyekkel a pereskedés jár, így különösen az eljárás elhúzódó jellege, a bizonytalan perkimenetel és a magas költségek. Ezek miatt általában a perindítást megelőzően az emberben megfogalmazódik a kérdés, hogy megéri-e egyáltalán perelni? Ha megnyerem a pert, visszakapom-e teljes mértékben azt a pénzt, amit a perrel összefüggésben elköltöttem, kiváltképpen az ügyvédemnek kifizetett munkadíjat? Valóban győztesként kerülök ki a jogvitából, vagy a pert ugyan megnyerem, de a pénzem egy részét elveszítem?
Azt lehet mondani, hogy a jogalkotó 2024. december 9-én kiadott rendeletével megnyugtató választ ad a fenti kérdésekre. A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendeletnek köszönhetően 2025. február 8. napjától már jóval nagyobb esély mutatkozik arra, hogy amit az ügyvédnek a fél ügyvédi munkadíjként megfizet, azt teljes mértékben visszakaphassa a per megnyerése esetén.
De mi a jelenlegi gyakorlat? Miért volt szükség az új rendelet megalkotására?
A jelenleg hatályos szabályozás, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet lehetővé teszi a bíróság részére, hogy a felszámítani, magyarán megtéríteni kívánt ügyvédi munkadíjat indokolt esetben mérsékelhesse. Az ügyvédi munkadíj az ügyvédnek megbízási szerződés alapján, vagy jogszabály szerint a pertárgy értékéhez igazodóan megállapított munkadíj, amelyet főszabály szerint a pervesztes félnek kell megfizetnie a perköltség részeként. Kivételt ez alól csupán a részleges pernyertesség képez, amikor a bíróság meghatározott arányban kötelezi a feleket a perköltségek viselésére.
Az ügyvédi munkadíj mérséklésekor a bíróság úgy ítéli meg, hogy a megtéríteni kért ügyvédi munkadíj nem áll arányban például az ügyértékkel, vagy a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, azt túlzónak tartja, ezért nem ítéli meg a teljes összeget, hanem lecsökkenti annak mértékét. A döntését a jelenleg hatályos szabályozás szerint csupán indokolnia kell, más korlátja a mérséklésnek nincsen. Az ügyvédi munkadíj mérséklése következtében az ügyvédnek kifizetett teljes munkadíj nem térül meg, hiszen a bíróság a pervesztes felet egy csökkentett összeg megfizetésére kötelezi. Sajnos gyakran előfordult, hogy a bíróságok ezáltal a jogszabály által kínált lehetőséggel indokolatlanul éltek, rossz gyakorlatot kialakítva ezzel. Erre a helyzetre reagál az új rendelet, amikor is a bíróságok kezét megköti abban, hogy milyen esetben mérsékelhetik az ügyvédi munkadíj mértékét.
A rendelet hatálybalépését követően az ügyvédi munkadíj mérséklésére csak kivételes esetben, az ellenérdekű fél kérelme alapján kerülhet sor, így a bíróságok a jövőben a saját meggyőződésük szerint, hivatalból már nem dönthetnek az ügyvédi munkadíj mérsékléséről.
Mit vizsgál majd a bíróság az ügyvédi munkadíj mérséklését megelőzően?
Az ügyvédi munkadíjat csak abban az esetben mérsékelheti majd a bíróság, ha az nem a perben érvényesíteni kívánt joggal összefüggésben merült fel, vagyis a vizsgálat tárgyát képezi majd, hogy az ügyvédi munkadíjat a per kapcsán fizette-e meg a fél az ügyvédnek. Vizsgálni fogja továbbá a bíróság, hogy a felmerült ügyvédi munkadíj arányban áll-e az alapját képező ügyvédi tevékenységgel.
Az új rendelet az ügyvédi munkadíj mérséklése vonatkozásában meghatároz küszöbértékeket, amely alá nem csökkentheti az ügyvédi munkadíjat a bíróság, ilyen küszöbérték például az ügyvédi megbízási szerződés alapján megtéríteni kívánt munkadíj ötven százaléka, amely alá csak akkor mérsékelheti a bíróság az ügyvédi munkadíjat, ha az kirívóan eltúlzott és ellentétes a piaci viszonyokkal vagy a józan ésszel, de ilyen küszöbértékeket ír elő az új rendelet a jogszabály alapján megállapított ügyvédi munkadíjak esetében is.
Nagyon fontos, hogy a mérséklésről hozott döntését a bíróságnak minden esetben, részletesen meg kell indokolnia, tartalmi elemzéssel részletesen alátámasztva, hogy a megtéríteni kért ügyvédi munkadíj mely körülmények alapján nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Az indokolásban ki kell térni az ügy egyedi jellemzőire is.
Összességében elmondható tehát, hogy az új szabályozás következtében várhatóan kevesebbeket fog visszatartani a jogos igényük perbeli érvényesítésétől az attól való félelem, hogy az ügyvédjüknek fizetett megbízási díjat a bíróság jelentősen lecsökkentve ítéli meg.
