Sok esetben érezhetjük azt, hogy ha egy beszélgetést, vagy egy előállt élethelyzetet valamilyen módon nem rögzítünk, nem lesz más lehetőségünk bizonyítani egy ellenünk elkövetett jogsértést. Nyomban kérdésként merülhet fel, hogy vajon egy ilyen felvétel felhasználható-e bizonyítékként a bíróság előtt?
A Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok körében általános érvénnyel rögzíti, hogy képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és a felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges.
Az ember külső megjelenése és hangja a személyiségét leginkább meghatározó része, ezért annak védelme érdekében a jog előírja az érintett kifejezett és egyértelmű hozzájárulását a képmás és hangfelvétel készítéséhez és bármilyen módon történő felhasználásához (a leggyakrabban nyilvánosságra hozatalához).
Ahhoz tehát, hogy egy képet vagy egy hangfelvételt készítsünk és bármilyen célból fel is használjuk külön-külön hozzájárulásra van szükség az érintettől. Az említett hozzájárulások megszerzése alól egyedül a tömegfelvételek és a nyilvános közéleti szereplések esetén mentesít a Polgári Törvénykönyv.
Mit tesz a bíróság, ha hozzájárulás nélkül, titokban készített kép- vagy hangfelvétel kerül elé, mint bizonyítási eszköz?
Az ilyen bíróság elé terjesztett felvétel jogsértő módon keletkezett és személyiségi jogot sért, ezért a főszabály az, hogy a bíróság a felvételt nem veszi figyelembe a bizonyítási eljárás során, a felvétel a perben nem használható fel.
A főszabály alól létezik azonban kivétel, a bíróság a jogsértő módon megszerzett bizonyítási eszközt nem automatikusan veti tehát el, hanem mérlegel.
A bíróság elsőként azt fogja mérlegeli, hogy a felvétel hordoz-e olyan információt, vagy információkat, amelyek alkalmasak a bizonyító fél jogi érdeke sérelmének, és a jogsérelem sajátosságának, mértékének alátámasztására. Például, amennyiben hozzátartozók közötti erőszak valósul meg és erről a bántalmazással érintett fél hangfelvételt készít, amely felvételből egyértelműen bizonyítható egy veszekedés és a testi sértés megtörténte is, akkor ez a felvétel olyan információkat fog hordozni, amelyek alkalmasak a sérelmet szenvedő fél jogi érdekének és a jogsértés sajátosságának, mértékének alátámasztására.
Ahhoz, hogy a bíróság figyelembe a felvételt szükséges az is, hogy az teljes körűen alkalmas legyen a megtörtént eset, a tényállás felderítésére, megállapítására.
A bíróság mérlegeli továbbá azt is, hogy van-e más bizonyítási eszköz, amely felhasználható a perben, és azok milyen súlyúak. Ha a felvétel az egyedüli bizonyítási eszköz, amely alkalmas a tényállás teljes körű feltárására, figyelembe fogja venni a felvételt, fel fogja használni a perben.
A fentiek mellett a bíróság az eset összes körülményét figyelembe veszi.
A joggyakorlatban leginkább a családjogi perekben fordulnak elő a titkos, az érintett hozzájárulása nélkül készített felvételek. Ezek ugyanis azok a perek, amelyekben a felek a négy fal között uralkodó állapotokat és/vagy az egymás között elhangzottakat kell, hogy bizonyítsák a bíróság előtt a pernyertesség eléréséhez. Egy házasság felbontása és a szülői felügyeleti jogának megállapítása iránti perben a bíróságnak jogsértő módon, hozzájárulás nélkül készített hangfelvételek álltak rendelkezésére, amelyek azonban rögzítették azt, milyen hangnemben beszél otthon a gyermekekkel az alperesként perben álló szülő. Az alperes elismerte, hogy ő beszél a hangfelvételeken. A bíróság ezeket a hangfelvételeket – jogsértő voltuk ellenére – a gyermek mindenek felett álló érdekének érvényesülése érdekében figyelembe vette.
A családjogi perek mellett tipikusan munkaügyi pereknél szolgálhatnak még kivételesen bizonyító erővel a jogsértő módon készült kép- és/vagy hangfelvételek. Ezekben a perekben tipikusan a munkavállalók – kiszolgáltatott helyzetükből fakadóan – az őket ért jogsérelem bizonyítására készítenek felvételt, hogy a munkáltatójukkal szembeni alárendelt helyzetükből fakadóan védjék saját érdekeiket. Ezekben az esetekben is követelmény, hogy a jogsérelem ne legyen más módon bizonyítható.
